Friss kommentek
Archívum

George Clooney,John Belushi, Dan Aykroyd énekelnek az első két felvételen.Ráadásként egy bendzsó-gitár párbaj.

Ó,testvér,merre visz az utad?(2000)

The Blues Brothers (1980)


Gyilkos túra (1972)


Olvasom az Országos Sajtószolgálatnál megjelent közleményt:

Az MTVA által felkért zenei szakértő, Victor Máté állásfoglalása és a román énekesnő menedzsmentjének véleménye alapján az MTVA és A Dal zsűrije azt a döntést hozta, hogy a Radics Gigi által előadott Úgy fáj című dal továbbra is versenyben marad....


http://os.mti.hu/hirek/83383/a_mediaszolgaltatas-tamogato_es_vagyonkezelo_alap_kozlemenye

Mivel teljesen tájékozatlan vagyok a témában,gondoltam utánanézek,kiről is van szó.

Ráakadtam a következő címre:A dal ugyanaz marad,a Led Zeppelin koncertfilmje,ami negyven éve,1973-ban készült.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Led_Zeppelin:_A_dal_ugyanaz_marad

A továbbiakban már nem érdekelt Radics Gigi,megnéztem a filmet.Tudatlan maradok,de megérte.

 

„Valaki mondja meg”

Lassan negyven éve,hogy megvettem az első hanglemezemet (85 Ft).Március másodikán lesz negyven éve,hogy a Vígszínházban bemutatták Déry Tibor – Pós Sándor – Presser Gábor – Adamis Anna művét,a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című tragikus musicalt.

ŐSBEMUTATÓ:

Vígszínház • 1973. március 2.
Rendezte: Marton László
Koreográfus: Geszler György
Díszlet: Fehér Miklós
Jelmez: Jánoskúti Márta
Szereplők: Almási Éva, Apró Attila, Balázs Péter, Béres Ilona, Egri Márta fh., Ernyey Béla, Ferenczi Krisztina fh., Gadányi György, Hegedűs D. Géza fh., Kern András, Koltai Róbert, Koncz Gábor, Komár László, Kovács István, Kútvölgyi Erzsébet fh., Lukács Judit, Lukács Sándor, Moser Zoltán, Nagy Gábor, Oszter Sándor, Szakácsi Sándor fh., Szegedi Erika, Szerencsi Éva fh. és Tahi Tóth László.
Az előadásokon a Locomotiv GT játszott, később a Gemini-vel váltották egymást.

Sajnos,nem a memóriám ilyen tökéletes,hogy mindenre emlékezzek.Felvételeket kerestem a műről és közben megtaláltam egy 1993-as Bongó-sorsolás felvételre,ami egy emlékműsor volt a bemutató húszéves évfordulóján.

(Itt jön a második memóriaprobléma:Tollminátor 2012.szeptember 8-án írt erről a műsorról,a hozzá kapcsolódó gondolatairól.Hozzá is szóltak,többek között én is.)

A felvételen szereplők még sötét hajjal,esetleg kissé kövérebben,gyűröttebb arccal,de még fiatalosan:

 

És itt az eredeti hangfelvétel:

 

A mű cselekménye:

Első felvonás

Autók végeláthatatlan sokasága, háromszázezer fiatal közeledik az eső áztatta autópályán a montanai rockfesztiválra („Menni kéne”). Az égen feltűnő madárrajok baljós árnyékot vetnek a tömegre („Valaki mondja meg”). A kocsisorban van József is, egy Magyarországról menekült New York-i férfi, aki szintén emigrált feleségét, Esztert keresi, aki ellenzése ellenére utazott a fesztiválra. Útközben felvesz egy fiatal stoppost, a Fiút, akit homoszexualitása miatt provokál, majd kidobja kocsijából. Eszterről és szerelmükről beszél egy idegen nőnek, aki párnapos frigyet ajánlott neki, s felesége megjelenik előtte látomásában („Arra születtem”). A fesztiválra érkezvén több ismerőssel, köztük Manuellel is találkozik, ám Eszter hollétére nem sikerül fényt derítenie („Ringasd el magad I.”). A kimerült József álomba merül. Eszter meglátja férjét, de nem ébreszti fel, s amerikai barátnőjével, Beverley-vel a bedrogozott tömegben tanúi lesznek, hogy a színpadon kitört verekedésben a biztonságért felelős Pokol Angyalai motoros banda egy tagja szíven szúr egy Meredith Hunter nevű fekete fiút. József meghallja Eszter sikolyát, akihez egy lány visz hírt férjéről, de ő visszautasítja a találkozást („Nem akarom látni”). A gyilkosság körülményeit egy Tanútól tudjuk meg, kinek vallomásából saját története is kibontakozik.

József folytatja a kutatást Eszter után. Találkozik a kábult ismerősével, Renével, akiből nem tud segítséget kapni. Összeismerkedik a drogos férjét kísérő kanadai doktornővel, Marianne-nel („A fák is siratják”). Józsefet egyre jobban aggasztja Eszter holléte, így továbbáll („Add, hogy még egyszer”).

Második Felvonás

A koncertező tömeget otthagyva Eszter és Beverley egy sátorba húzódnak, ahol a Fiú hasist ad Eszternek („Ringasd el magad II.”). A kábítószer hatása alatt Eszterben felidéződnek a gettók emlékei, míg egy másik közeli sátorban József Joshua és Frantisek filozófiai eszmecseréjének fültanúja. A két szál párhuzamosan halad, s Eszter elmeséli házasságának történetét is. József és Eszter végre találkoznak („Vinnélek, vinnélek”), ám amíg József a kocsit keresi, amiben hazaviheti feleségét, Eszter ismét eltűnik.

Esztert, amikor Beverley-vel a koncertre tart, ismét kábítószeres víziók gyötrik, a koncertre igyekező fiatalok helyett menekülő zsidókat lát („Indulás a koncertre”), látomásában egy Nyilas Madár beszél hozzá, s ad neki újabb adag drogot. Mindeközben a tömeg elválasztja Beverley-től, s közben a színpadon a Bíró a Pokol Angyalát a gyilkosságról vallatja. Most már József és Beverley is Esztert keresi („Eszter keresése”). A keresés egyre szimbolikusabbá válik, „hiszen Eszter a tisztaság, az emberség jelképe.” Az Eszter víziójában érezte tűszúrás valódi volt, a Fiú adott neki heroint, s mikor József rálel, már haldoklik.

Józsefet önvád gyötri, és ahogy felesége holttestére borul, a Fiú hátba szúrja, de nem hal meg, a Fiút elkapják. A Bíró a gyilkost vallatja, Beverly – aki az eseményekről Billtől értesül, aki szintén szerette Esztert – a lányt gyászolja, halálának okát keresi („Arra született”). A finálé a rendező koncepciótól függően vagy a Föld sebeinek begyógyítását (és a fesztivál után maradt hulladékhegyek eltakarítását) célként kitűző, reményteljes „Arra születtünk” vagy a sokkal melankolikusabb „Valaki mondja meg” repríze.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pzelt_riport_egy_amerikai_popfesztiv%C3%A1lr%C3%B3l_%28musical%29

Ringasd el magad!

"Mert kell egy hely..."

Tegnap este olvastam,hogy a Miskolci Nemzeti Színház február elsején bemutatta A padlás új zenei változatát.Presser Gábor és Holló Aurél műve a korábbi rendezések során használt elektronikus hanganyagot váltja fel szimfonikus zenekarral.
Menjünk vissza az időben 25 évet.
1988
Megvettem bakelitlemezen A padlást.Azt tudtam,hogy ki a zeneszerző,ki a szövegíró,kik énekelnek rajta,de az előadásról semmit.Most jutottam el odáig,hogy megnézzem videón.
Részletek a Wikipédiából:
A padlás Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese – félig musicalje. Az ősbemutatójára 1988. január 27-én került sor a Vígszínházban, Marton László rendezésében, ahol azóta töretlen sikerrel játsszák. A mű egy betörés, két szerelmes fiatal és négy, a túlvilágot kereső szellem történetét meséli el.
Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg A padlás című musicalt Zsennyén. Az ottani alkotóházba azért vonultak vissza, hogy egy televíziós mesesorozathoz és egy új Zorán-albumhoz írjanak új dalokat, ám ezek akkor nem készültek el. Rádiós szerepét Presser Gábor saját bevallása szerint Kaszás Attilára írta.
A Vígszínház pénzügyi helyzete miatt a díszletet korábbi előadások színpadi kellékeiből állította össze Fehér Miklós, Robinson kivételével. A zenei alapot is előre fel kellett venni. A helyszín mintája Sztevanovity Dusán dolgozószobája volt. Az előadásban használt varázskönyvet Rubik Ernő tervezte. A rendezői koncepció nem a műfajnál megszokott látványra, ellenben a költői intimitásra, a színészi játékra és a mese és valóság keveredésére összpontosított. A koreográfus Gesler György, a jelmeztervező Jánoskúti Márta lett.

A musical teljes egészében a padláson és annak tetején játszódik. A padlás Budapesten található. „Ég és föld között” áll, „iszonyú piszok van”, az ott lakó Rádiós rendetlenségben tartja. A másik állandó lakója Robinson. A padlásra az alsóbb szintekről, Süniék házának padlásáról és a tetőajtón át lehet bejutni. Szintén hozzá tartozik még egy kis sufni, melyet a szereplők többnyire rejtőzködésre használnak. A padlás jelentősége abban rejlik, hogy oda érkezik a Révész, hogy a szellemeket magával vigye az „örökre szépek” múltbolygójára, kikötőként szolgál. Ez a bolygó, az emlékek bolygója a mű szempontjából nagy jelentőséggel bír. A szellemek évszázadok óta keresik a padlást, hogy a Révész elvigye őket. Az „örökre szépek” bolygója a túlvilág, de az el nem múlás. Itt az egykori halandó legszebb emlékeinek világába kerül az alkonyon, a fényeken és az álmain túl, megelevenedik a múlt, ismét találkozik elhunyt szeretteivel, az elveszett tárgyak életre kelnek, a csonkig égett mécsesek újra kigyúlnak, és belesimul az időtlen boldogságba. Azonban a múltbolygóra csak az kerülhet, akire vagy amire emlékeznek. Erről a helyről nincs visszaút, üzenni sem lehet, még a fény sem hagyja el.
Érdemes elolvasni!
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_padl%C3%A1s

Az eredeti szereposztás:

Rádiós Kaszás Attila
Süni Igó Éva
Mamóka Tábori Nóra
Barrabás Hegedűs D. Géza
Révész
Szellemek:
Herceg Méhes László
Törpe (Lámpás) Rudolf Péter
Kölyök Pápai Erika
Meglökő Rácz Géza
Témüller Balázs Péter
Detektív Vallai Péter
Üteg Seress Zoltán
Robinson, a gép Sipos András

A felvétel az eredeti szereplőkkel

Elegem lett a rezsicsökkentés témájából,ezért próbálok egy kis szépet és jót közzétenni.

Alan Parker Budapestre jön, hogy előadjon a Magyar Nemzeti Filmalap által szervezett filmíró mesterkurzuson.

http://www.origo.hu/filmklub/20130208-alan-parker-mesterkurzust-tart-budapesten-marcius-2-an-es-3.html

Mivel mindig kedveltem a filmjeit,következzen most három ezek közül.

A fal

Madárka

Promenád a gyönyörbe

Jó szórakozást!

Kilencvenöt éves korában elhunyt csütörtökön Herbert Lom cseh születésű színész, Clouseau nyomozó főnökének, Dreyfus felügyelőnek a megformálója a Rózsaszín Párduc-filmekben. Fia, Alec Lom szerint az idős művészt álmában érte a halál.

 

Október 6.Kabos Gyula halálának 70. évfordulója.

A sok filmből kettő:

Hyppolit,a lakáj

Lovagias ügy

Charles Chaplin 1940-ben készítette el első hangosfilmjét,A diktátort.

Az önkényuralmi rendszerek kritikájaként készült,egy fiktív országban,fiktív szereplőkkel.

Két rész következik.Az első,a hatalom hogyan játszik a világgal:

A második,egy politikai beszéd (paródiája?):

 

Sok írást olvastam Latinovits Zoltán évfordulója alkalmából.Én nem tudnék olyan szépeket és jókat írni.Egy másik barátom hívta fel a figyelmemet három videóra,amelyek tartalmazzák Latinovits egyik legemlékezetesebb színházi alakítását,Thomas Mann Mario és a varázsló című művének Cipollájaként.

A felvétel 1967-ben készült.A rendező Kazimir Károly.

1986-87 körül ismételték a televízióban a Süsü,a sárkány (katt) című bábfilm sorozatot,amit a lányom nagyon szeretett.(Akkor még óvodás volt.)Elérkeztünk az utolsó részhez.Figyeltem az arcát és láttam,itt baj lesz.Egyre szomorúbb lett az arca.A végén elkezdett sírni:Elment Süsü!Nem lehetett megvigasztalni.

Azóta,tényleg elment Süsü.Végleg elmúlt Süsü világa.

Három rövid részlet:

A végén a befejező rész:

 

Kern András az 1962-es Ki mit tud-on tűnt fel először,mint parodista.Ebben a műfajban is maradandót alkotott.

Egy kis utazás az időben,hat tételben.

1962,Ki mit tud

Halló,Belváros!

Zenés táncos ünnepség a Guvátinál

Anyuka (1995)

Anyuka (1999)

Sanyi csirke életrajza:

A Hacsek és Sajó, egy Vadnay László által megteremtett kabaréjelenet, illetve a két szereplő neve.

A későbbiekben sok Hacsek és Sajó jelenet született több író tollából is. A fogalommá vált jelenetek első előadói – harminc éven át – Herczeg Jenő és Komlós Vilmos voltak.

1928-ban, az Andrássy úti Színház nem fogadta el Vadnay szinopszisát. A kabaréban is színházat játszó társulat vezetői visszadobták az ötletet. Kifogásolták a cselekmény nélküli párbeszédes jelenetet, rá akarták venni a szerzőt, hogy bővítse a szereplők számát egy feleséggel. Vadnay a javaslatot nem fogadta el, és átsétált a konkurenciához a Teréz körútra. A Terézkörúti Színpad színpad igazgatójának, Nagy Endrének a következő volt a véleménye:

„Meg lehet próbálni, de ne ~Két ember beszélgetése legyen a címe.”

A szerző így emlékezik:

„Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam. írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, ez volt a Sajó. Így születtek.”

Az első jelenet bemutatója 1929-ben volt.

Karinthy Frigyes Így írna Einstein Hacsek és Sajót

Alfonzó Világszínházrendező: Gyökössy Zsolt
író: Anton Pavlovics Csehov(
forgatókönyvíró: Alfonzó

Szereplők
Alfonzó
Raksányi Gellért
Szemes Mari
Kovács Zsuzsa

Az író tiszteletére!

Csehov törvény: az orvosi gyakorlat adómentességéről

Adómentességet élvez az, aki az egyetem elvégzése után belép a rezidens rendszerbe.

Ma reggel az m1-en ezt a hírt hallottam a magyar futballról(katt a filmre).

Erről eszembe jutott A csodacsatár című film:

A csodacsatár



fekete-fehér, magyar vígjáték, 90 perc, 1956

rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Méray Tibor
zeneszerző: Bródy Tamás
operatőr: Pásztor István
vágó: Zákonyi Sándor

szereplő(k):
Puskás Ferenc (Önmaga)
Kiss Manyi (Aurélia)
Mányai Lajos (Venturo kapitány)
Feleki Kamill (Brunó)
Ungváry László (Duca tengernagy)
Pongrácz Imre (Jóska)
Schubert Éva (Művésznő)
Sinkovits Imre (Riporter)
Gózon Gyula (Miniszterelnök)

Futbólia minisztertanácsa elhatározza, hogy megszerzi az országnak a világhírű magyar csodacsatárt. Duca tengernagyra bízzák az akció végrehajtását. A magyar csapat éppen Svájcban játszik, Duca tehát odautazik embereivel. A labdarúgókat két nyugaton élő magyar - Bruno és Jóska - követi a szállodába, hogy töltőtollakat adjon el nekik. Véletlenül őket is lefényképezik, s Duca tengernagy Jóskát raboltatja el. A szerencsétlennek döntő mérkőzésen kell játszania, a dolog botrányba fullad, s a szurkolók már-már forradalmat robbantanak ki.

Gondolkodtam,melyik lenne a legjellemzőbb részlet,végül sikerült megtalálnom,ez a film első tíz perce.Ebben minden benne van a társadalomról(a futballhoz nem értek):

És itt a teljes film(katt)

 

 

A Tűzszekerek (Chariots of Fire) egy 1981-ben készült brit film. A forgatókönyvet Colin Welland írta és a filmet Hugh Hudson rendezte; a darab igaz történetet dolgoz fel: brit atlétákról szól az 1924-es nyári olimpia idején. A filmet hét Oscar-díjra jelölték, amiből négyet megnyert, beleértve a legjobb film díját is.

A Tűzszekerek két brit rövidtávfutó - Eric Liddell és Harold Abrahams - küzdelmét filmesíti meg, akik 1924-ben, a párizsi olimpián versenyeztek. Eric - az elszánt skót misszionárius - Isten dicsőségéért fut. Harold - egy gazdag zsidó család fia - azért fut, hogy győzelmeivel bebizonyítsa jogos helyét a cambridge-i társadalomban. Egy 100 méteres válogató versenyen Eric legyőzi Haroldot, aki profi edzőt fogad, hogy felkészítse őt. Eric, amikor megtudja, hogy az olimpián a 100 méter síkfutás előfutama vasárnapra esik, megtagadja, hogy részt vegyen ezen, bár az olimpiai bizottság nagy nyomást gyakorol rá. Végül kompromisszum születik, amikor Eric lehetőséget kap, hogy a 400 méteres távon induljon. Harold és Eric is győz a versenyszámában 100, illetve 400 méteren, majd tovább folyik életük. Eric Liddell, mint misszionárius tevékenykedik, s a II. világháborúban hal meg. Harold Abrahams sportember és jogász 1978-ig él.

Elsőnek a főtéma,ahogy a szerző "feljátsza" a filmhez:

Fazekas Mihály művéből írt egész estés rajzfilm 1979-ben készült el.Az alkotók Dargay Attila,Nepp József és Romhányi József.

A zeneszerző Liszt Ferenc.

A főszereplők:Kern András,Geszti Péter,Csákányi László,Agárdy Gábor.

A Keménykalap és Krupliorr egy 1978-ban készült ifjúsági kalandfilmsorozat.Főszereplők: Alfonzó és a gyerekek.

Először a főcímzene

Lópici Gáspár az utca hírmondója(úgyis mondhatnám,én irányítom a közvéleményt)

A játszótér és Bagaméri,a fagylaltját maga méri.Mérgezett fagylalt(ami nem igaz).

És zárásként a Pintyőke Cirkusz Világszám.Fergeteges műsorral

 

Körmendi János.Három nővér-paródia

Márkus László,Haumann Péter,Körmendi János,Szerednyei Béla,Tímár Béla,Gyabronka József.

Anton a politika jóvoltából megelőzött.Egy régi rövid film Alfonzóval.

Alan Parker 1994-ben készítette a The Road to Wellville(Promenád a gyönyörbe)című filmet.A "vígjáték" Dr.Kelloggrólés "intézményéről"szól.Meg talán a máról is.